A teste erőteljes, tömeges és jól izmolt. Különösen jól fejlett, széles és mély far jellemzi. A hátsó lábak különösen erősek, a paták kicsik és kemények. A feje rövid és széles, az orr rövid. Szemei nagyok, barátságosak. A nyak hosszú, a hár rövid és erős, mellkasa széles, hasa hosszú.

Jellem: Nagyon temperamentumos, ennek ellenére eős idegzetű. Kitűnik jóindulatával, nyugalmával és barátságosságával. Nagyon robusztus, legjobbana szabad természetben érzi jól magát. Kitartása miatt az istállók "buldogjának" is nevezik. Kitartó és szorgalmas.

A quarter horse a legrégebbi amerikai lófajta. Eredetileg Virginiában és a keleti vidékeken tenyésztették. A musztánggal ellentétben, amely a szabad természetben ellenőrizetlenül szaporodott, a quarter horse lovat szigorúan szelektálták.

Minden amerikai ló azoktól a lovaktól származik, amelyeket a spanyol hóditók hoztak magukkal Amerikába. Néhány spanyol ló abban az időban az indiánok birtokába került, akik tovább tenyésztették őket. Ebben rendkívül tehetségesnek és következetesnek bizonyultak. A cickasaw indiánoknak az Egyesült Államok keleti részén óriási méneseik voltak.

A XVII. század elején az angol telepesek lovakat hoztak Ameriká a szigetországukból, ez volt az ún. "colonial horses", a telepesek lova. Ezek a telivérekhez hasonló, nagyon gyors pónik voltak, amelyeket szigorú tenyészválogatásnak vetettek alá. A quarter horse a spanyol lovak és angol eredetű telepeslovak keresztezéséből alakult ki. Először csupán Virginában, Carolinában és néhány más, főként kelet amaerikai államban tenyésztették őket. 

Az erős és gyors lábú quarter rendkívül sokoldalú. Alkalmazták a földeken végzett munkára és áruszállításra, hátaslónak és marhaterelésre, és kocsi elé is fogták a vasárnapi kirándulások alkalmával. A legjobb "cow póniként" számontartott quarter manapság a fogathajtásban és a rodeó versenyszámaiban egyaránt kiválóan szerepel.

A ló a nevét azokról a lóversenyekről kapta, amelyeket a XVII. században az angol telepesek és a lórajongók szerveztek Virginában és Carolinában. A lovaknak villámgyors start után negyed mérföldnyi (400 méter) sprintet kellett megtenniük. Az erős izomzatú hátsóval rendelkező quarter, amelyet quarter milernek is neveztek, különösen alkalmas volt az ilyen gyorsasági versenyre. Miután telivéreket hoztak be Amerikába, abbamaradtak  rövid távú sprintversenyek, és angol mintára inkább a hosszú, elipszispályákon futott versenyszámok terjedtek el.

A quarer horse egyre jobban elterjedt a nyugati államokban is. Kitűnően szerepelt a marhaterelés területén, és a hagyományos rodeók sztárja lett. Jó egyensúlyérzéke, ereje és gyorsasága a világ egyik legkedveltebb lófajtájává tette.

Ez ideig a két bejegyzett quarter horsetól származó csikót automatikusan felvették a tenyészkönyvbe. Ami számított, az elsősorban a ló hibátlan tetfelépítése, jellem és temperamentuma volt. Nem sokkal ezelött azonban bevezettek egy rendszeres DNS-ellenőrzést, amelynek igazolnia kell a lovak származását.

A quarter horseok tenyészkönyvét a Texas állam Amarillo városában székelő American Quarter Horse Associaton (AQHA) vezeti. A versenyeken csak olyan lovak vehetnek részt, amelyenek papírjait ez a szövetség állította ki.

A legmagasab pénzdíjazású lóversenyre az USA-ban kerül sor. Az All American Futurity versenyről van szó, amelyen csak 3 éves vagy ennél fiatalabb quarter horseok vehetnek részt. Mivel a quarter lovak versenyei rendkívül közkedveltek, kitenyésztettek egy újabb vérvonalat, amely már nagyban hasonlít az angol telivérhez. Ezek a lovak könnyebbek, mint a többi quarter, és jóval alkalmasabbak a versenypályán va részvételre.