Szár és körök
Sárffy Tamás

Mielött a szárra való engedést elkezdenénk, az előző számban leírt lassú húzás és gyors engedés technikáját gyakoroljuk a földről, álló ló mellett. Gyakorlatunkat először egy csomózott kötőfékkel és vezetőszárral kezdjük. A lovunk marjához tett kezünkkel megemeljük a vezetőszárat, majd a másik kezünket a száron ezt finoman érintve, háromszor végighúzzuk. Kezünk súroló fel-le mozgása egy előfigyelmeztetés a valódi jel, a valódi segítségadás elött. Erre azért van szükség, hogy esélyt adjunk lovunknak a helyes reakcióra. A valódi segítségadás vagy ahogy ezt mi, a Sa Natural Horsemanshipben mondjuk, a "valódi kérés" ezután következik: az előre nyújtott kezünkkel mintegy 40 cm-re a ló szájától az ujjainkat fokozatosan zárjuk, majd enyhe, de nem erősödő húzással lovunk fejét magunk felé fordítjuk addig tartva, amíg magától enged, és a szár magától meglazul, mondhatni belóg.

Kezdetben valószínüleg lovunk ellép, vagy csak keveset anged, ez a gyakorlatok rendszeres kivitelezésével hamar változni fog. Semmi esetre ne engedjünk a száron addig, amíg lovunk a fejével nem enged! Ha a húzásra ellép, lépjünk utána vagy/és tartsuk kezünk pozícióját mindaddig, amíg e kért reakciót nem mutatja.

Ha a földről már megy a gyakorlat, hajtsuk végre lóhátról, zablával is. Figyelem! Ennál a gyakorlatnál csak a csikózabla használatat megengedett, még akkor is, ha a lovunk az úgynevezett "keményszájú" kategoriához tartozik. A helyesen kivitelezett szárra való engedés az egykor "keményszájú" lóból újra érzékeny, finoman kezelhető lovat varázsol. Ne feledjük, a mottónk a következő: "lassan húzok, és ha a ló enged, gyorsan engedek". Ez akkor a leghatékonyabb, ha kezünkkel kitartunk, és nem akarunk sokat, hanem a lovunk apró jeleit a ráhatás azonnali megszüntetésével jutalmazzuk.

Szárkezelés
A lóról való szárkezelés lépéseit hajtsuk végre, (szárfelvétel, lerövidítem ujjaimat zárom és húzom, a ló enged és fnomodik a szárfelvétel) majd a ló enged a száron, azzal hogy a fejét maga adja. Figyeljünk ara, hogy kezdetben a nem eléggé edzett izmok kisebb hajlításokat tesznek csak lehetővé, ne kérjünk azonnal sokat! (pl. a mének erős nyakkal nem olyan hajlékonyak mint a kancák vagy heréltek)

Nem ajánlom a ló egyoldalú kikötését a nyereghez, vagy a ló fejének farkával való összekötését. Ez olyan, mintha valaki a karunk hátunkra való kötésével próbálná megtanítani, hogy kérésre adjuk hátra a kezünket. Rövid idő után vállunk fájdalma miatt szabadulni szeretnénk a fent említett kellemetlen helyzetből. Ugyanígy a lovunk nyakizmai a kikötés miatt szintén elfáradnak, és ettől kezdve a ló vérmérsékletétől vagy a fájdalomtól függően reagál, akár ágaskodást követő hanyatt vágódással is próbálhat szabadulni a kényszer alól.

Varázskörök
Amikor a hajlítás álló helyzetből könnyen végrehajtható, akkor kezdjük el a varázskörökel való munkát, amihez 3 db bója vagy hordó, esetleg szalmabála is jól használható. Egy 10 méter oldalhosszú, egyenlő oldalú háromszöget használok a varázskörök lovaglására. Természetesen bármilyen más, a lóra ás lovasra nem veszélyes tárgy is alkalmas a háromszög csúcsainak kijelölésére. A bójákat kezdetben csak egy irányba kerüljük meg, először lépésben egymaximum 3 méter sugarú körön. Tegyük ezt mindaddig, amíg a lovunk magától is enyhén vízszint alatti nyakkal, belső állítással, ellazulva nem lépked.

Ezt a következő módon érjük el: lovunkat elindítva, a kör közepére koncentrálva, lépésben egy negyed kört előre nézve a belső szár megemelésével lovunk fejét a kör belseje felé fordítjuk úgy, hogy közben a belső lábunk a hevederhez zárva megakadályozza, hogy a ló a kör beleseje felé lépjen. Ezzel elérjük ez első vállak kontrollálását, ami a további átengedőséget növeli Szükség esetén a küldső szárral a lovat a körön tartjuk. Ugyan így járunk el a magasabb jármódokban is. Ne siessünk! Amit a ló lépésben nem tud, azt az ügetésben vagy vágtában sem fogja tudni!

Rövid egyenesek
Ha a kisköröket mindkét kére folyamatosan tudjuk lovagolni szabályos belső állítással, akkor a köröket rövid egyenesekkel variáljuk. Ezt a gyakorlatot használom a tempókontrollra, hisz a 10 m-es egyenes szakaszokon a lovunk nem tud nagyon felgyorsulni, és az ezt követő félkörön magától lelassul.

Minden gyakorlatot mindig csak egy irányba hajtsuk végre, és addig ne kezdjünk a másik kézre lovagolni, amíg az egyik irányba ellenszegülést érzünk. (pl. a ló kifelé nézeget, nem elengedett, kapkodja a fejét) Figyeljünk arra, hogy szárfelvételre a lovunk könnyen engedjen, és fejét leengedje! Minden újabb gyakorlat előtt és minden sikeres gyakorlat után tartsunk 20-25 másodperc pihenőt, ezzel jutalmazzuk meg lovunkat!

Nyolcasok
A körök és az egyenesek után a körökből nyolcasokat lovagoljunk a grafikán látható formában.

A nyolcas metszőpontjában állítsuk át a lovunkat belső állításra (befelé hajlításra a fent már leírt módon). Ez a gyakorlat megkönnyíti az ugrásváltás begyakorlását. Ne legyenek türelmetlenek, csak akkor váltsanakegy magasabb jármódba, ha a gyakorlatot minden sodródás nélkül végre tudják hajtani.

A türelmetlenség csak ellenszegüléshez vezet, ami igazából nem is ellenszegülés, csak a lovunk nem érti, hogy mit kérünk tőle, és megpróbálja az eddigi ismeretekből kitalálni a gondolatunkat! Lovaink testi fölényük ellenére meghatóan engedelmeskednek, rendszerint mi értjük félre az ő reakcióikat, Ha ezeket az alakzatokat minden jármódban lovagolni tudjuk, akkor eljutottnk ahhoz a pillanathoz, amikor az első tereplovaglásra gondolhatunk. Ha tereplovaglás elött 10-15 percen keresztül lovagolja bárki ezt a gyakorlatsorozatot, érezni fogja a megjavult ló-lovas kapsolat előnyét, és biztonságosabban tudja irányítani az ily módon ellazult lovat.

Következő cikkemben leírom a varázskörökkel való munka egyéb lehetőségeit a röviden hátra arc (rollback), a speed control, valamint az ugrásváltás könnyebb kivitelezését, úgy, ahogy ezt a Sa Natural Horsemanship Központban Szőcén tanítom.