A ló éppúgy, mint az ember, rendelkezik egy súlyponttal, amelynek helye a testtartástól függően változik. Ha a ló szabadon mozog a legelőn, akkor az egyensúlyát minden jármódban megtalálja. Ha a ló hátán egy gyakorlatlan ember ül, akkor a lovat rendre közökkenti az egyensúlyábó, mert a lovasa állandóan kontrollálatlan módon változtatja testhelyzetét.

Képzeljünk csak el egy embert, akinek ül a vállán valaki, aki jobbra hajol, akkor tudjuk, hogy az alsó embernek valamit tennie kell, hogy az egyensúlyát megtartsa. Mivel a felső ember a súlypontjárt jobbra tolta, az alsó embernek a súlypont alá kell lépnie, ha meg akarja tartani az egyensúlyát. Ez az jelenti, hogy az alső ember a jobb lábával a felső ember súlypontja a lá lép, hogy egyensúlyát megtartsa.

Ugyanígy reagál a ló is. mindig megpróbálja az eltolódott súlypontot kiegyenlíteni, tehát a lovas megváltozott súlypontja alá lépni.

A testsúllyal tudunk mindkét oldalon vagy csak az egyik oldalon hatni a lóra. Ha a csípőnket hátrahúzzuk, és így a súlypontunkat hátrébb helyezzük, a lovat lelassíthatjuk vagy megállíthatjuk. Gyorsabb mozgásra ösztönözhetjük, ha egy kicsit előre dőlünk, mert a súlypontunk így előrébb kerül. Ha testsúlyunkat áthelyezzük jobbra vagy balra, akkor a ló irányt vált.

A testsúlysegítségek közül a legrosszabb hibák közé tartozik az, ha a csípőt csupán behajlítjuk, mert így a segítségadás nem hatásos.