Calamity Jane alakja nem volt olyan jelentős, mint Buffalo Billé, ha figyelembe vesszük, hogy a korai kalandjainak a többségét maximum a ponyvaregényírók hihették el. A legtöbb izgalmas esetet maga Jane mesélte, és a történetek nagy részét senki más nem támasztotta alá. Így elég nehéz meghatározni, hogy melyik valós. "Balsors" Princetonban, Missouri államban született 1852. május elsején. Lánykori neve Martha Cannary volt. A szülei Ohio államba valók voltak. Két öccse és három húga volt.

1865-ben, a család elhagyta otthonát és Virginia Citybe, Montana államba költözött. Az út öt hónapig tartott. Az utazás során Calamity a legtöbb idejét a férfiakkal töltötte. Mire a csoportjuk elérte Virginia Cityt, Jane már elég jó mesterlövésznek számított és korához képest nagyon bátor lovas lett.
Édesanyja Black Footnál halt meg Montanában, ezt követően 1866-ban a család elhagyta ezt a vidéket és Utah-ba költözött. Apja 1867-ben halt meg, a gyerekek Wyoming államba települtek. "Balsors" feladata volt a család ellátása, ezért bármilyen munkát elvállalt, hogy élelmet és fedelet szerezzen a testvéreinek. A legtöbb elvállalt munkája nagyon sok időt igénylő és nehéz volt, sok férfi nem bírta volna.

1870-ben csatlakozott Custer generális csapatához, mint felderítő, az Arizonai Territóriumban folyó hadműveletek idejére. Jane Custer legvakmerőbb és legmerészebb felderítőjeként emlékszik magára, de ez inkább csak kérkedésnek tűnik. 1872-ben visszatért Fort Sandersbe, Wyoming államba, ahonnan a Muscle Shell indián kitöréshez vezényelték. Ez a hadjárat 1873 őszéig tartott. Ez idő alatt érdemelte ki a Calamity Jane (Balsors Jane) nevet.

Ahogy Calamity elmesélte, ez Goose Creeknél történt, ahol most Sheridan városa áll. Egan kapitány volt a helyőrség parancsoka, a csapatok célja a lázongó indiánok megfékezése volt. A katonák már visszafelé tartottak a táborba pár nap után, amikor rajtuk ütött egy nagyobb indián csapat. Egan kapitányt lőtték le elsőnek a lováról. Calamity Jane a csapat élén lovagolt. Amikor meghallotta a lövéseket, hátrafordult a nyeregben és látta hogy a kapitány leesik a lóról. Visszavágtázott érte és felvéve a lovára elvitte őt az erődig. Amikor Egan felépült, röhögve mondta Jane-nek: "Elnevezlek Balsors Jane-nek, a puszták hősnőjének".

Ezután átvezényelték a Custer erődbe, ahová 1874 tavaszára érkezett meg. 1875 tavaszán a csapatát a Black Hills környéki bányászok védelmére rendelték. Ezt a területet a sziúk uralták, ezért volt szükség arra, hogy a kormány katonákat küldjön a bányászok és a telepesek védelmére. Ott maradt 1875 őszéig, a telet a Laramie erődben töltötte. 1876 tavaszán felrendelték északra, Crook generális csapatával, ahol Miles, Terry és Custer generális összevonta csapatait a Big Horn folyónál. Ezen a márciuson átúsztatott a Platte folyón a Fetterman erődnél, hogy Crook parancsait elvigye a helyi előőrsnek. Súlyosan megbetegedett ekkor, és Crook generális a Fetterman erődbe vitette, ahol néhány hétig kórházban ápolták.

Mikor felépült, a Laramie erődbe ment, ahol találkozott William Hickockkal, vagy ahogy jobban ismerjük: Wild Bill-lel (Vad Bill). Mindketten Deadwoodba, Dél-Dakotába tartottak, ahová 1876. júniusában érkeztek meg. Sok történet kering kettejük kapcsolatáról, de nincs bizonyíték arról, hogy összeházasodtak volna, vagy egyáltalán, tartós lett volna a kapcsolatuk.

Júniusban, mint a Pony Express lovasa dolgozott Jane, leveleket szállított Deadwood és Custer között, a táv 50 mérföld volt, az egyik legnehezebb útja Black Hills megyének. Egész nyáron Deadwoodban maradt és meglátogatta az összes tábort a környéken, 100 mérföldes körzeten belül. 1876. augusztus 2-án, Wild Bill Hickock a Bell Union Saloon pókerasztalánál ült Deadwoodban, amikor hátba és fejbe lőtte Jack McCall. Hickock kezében egy 8-as és egy ász pár volt, amikor meghalt, innentől ezeket a lapokat "dead man's hand"-nak, "halott ember kezének" hívják. Jack McCall elmenekült a szalonból, de a helyi polgárok még aznap elfogták és börtönbe zárták.
Balsors Jane verziója a történtekről teljesen más: "Ahogy meghallottam a lövéseket, egyből a szalonba mentem, és Vad Billt holtan találtam a padlón. Elkezdtem keresni McCallt, akit Shurdy hentesboltjábal találtam meg. Felkaptam egy húsvágó bárdot és azzal kényszerítettem megadásra". Jack McCallt később bűnösnek találták és felakasztották a gyilkosságért.

Jane elhagyta Deadwoodot 1877 őszén és Bear Butte Creekbe ment a 7. lovassági ezreddel. 1878-ban leszerelt és Rapid Citybe ment, ahol megpróbált érceket kutatni, de ez nem bizonyult kifizetődőnek. 1879 elején Fort Pierre-be ment, ahol öszvérkaravánokat vezetett Rapid Cityből Fort Pierre-be, majd továbbvezette a csapatokat Sturgisbe.

1881-ben elment Wyomingba, majd 1882-ben visszatért Miles Citybe. Vett egy ranchet Yellowstone-nál, ahol marhát és más állatokat tenyésztett. Emellett egy fogadót is nyitott, ahol a fáradt utazók ételt, italt és szállást kaphattak. 1883-ban Kaliforniába ment, de átköltözött 1883-ban Texasba. El Pasóban találkozott Clinton Burkkel, 1885. augusztusában összehazásodtak. 1887. október 28-án egy kislányt szült.

1889-ben elhagyták Texas és Boulderbe, Colorado államba mentek, itt egy hotelt üzemeltettek 1893-ig. A következő három évben a család átköltözött Wyomingba, Montanába, Idahóba, Washingtonba, Oregonba majd Dél-Dakotába. A következő néhány évben Balsors Jane megpróbálta eladni az élete történetét bárkinek, aki hajlandó volt meghallgatni. Persze ebből nem sikerült igazán pénzt szerezni, így szegényen halt meg 1903-ban. Halála előtt kitartott amellett, hogy valóban Vad Bill feleség volt és kérte, hogy mellé temessék. Teljesítették utolsó kívánságát.