Az európaiak már akkor félreismerték az indiánokat, hogy felfedezték Amerikát. Kolumbusz azért hajózott nyugatra, hogy eljusson Indiába. Ehelyett egy új földrészt talált, de haláláig abban a hitben maradt, hogy Indiába jutott. Lakóit ezért nevezte "indios"-nak, vagyis India bennszülötteinek. Ezt a pontatlan spanyol elnevezést aztán átvették a franciák (indien), az olaszok és a portugálok (indio), a németek (indianer), a hollandok (indiane), végül a magyarok (indián). Mivel az angolban az indian egyaránt utal két külön földrész, India és Amerika őslakóira, megkülönböztetésként az utóbbit külön névvel kezdték jelölni (american indians). Az 1960-as évek polgárjogi mozgalmai óta az amerikai indián elnevezés mellett egyre inkább tért hódít a Native American, azaz Ősamerikai kifejezés, Kanadában pedig a First Nations, vagyis Első Népek megnevezés.

Az indiánok sosem nevezték magukat indiánoknak, ehelyett népük nevével illették magukat, ami lehetett egyszerűen a "Nép", vagy "Emberek" vagy "Emberi Lények". Egyesek igencsak fennkölt elnevezéseket használtak. Pl. a kájovák saját neve kaigwu: "A Legfőbb Nép". Más törzsnevek utalnak lakhelyükre (pl. a szeneka onodowahgah "A Nagy Hegy Népe"), vagy mitológiai eredetükre (pl. a varjú abszaroka "Varjú Nép"), esetleg összetartozásukra (pl. az irokéz hodenoszauni "A Hosszúház Népe").

Egy adott törzs az általa ismert népeket rendszerint valamilyen jellegzetes tulajdonságáról, vagy szokásáról nevezte el. Pl. a sziúkat általában torokvágóként emlegették.

Így az előbbi alapján az európaiak még a törzseket is félrenevezték. Amint egyik törzstől értesültek a másikról, az adott törzset illető nevet jegyezték meg torzított ejtéssel. Pl. Kansas állam névadóját, a térségben élt kansza (saját nevükön hutanga) törzset a francia La Salle Akansea néven említette, de a későbbi franciák már a Cansez formát használták. Amerikai változatai a következők: Konza, Kansus, Kans, és Kaws.